UV mennyiségi meghatározás a laboratóriumban
Optikai fehérítők és fehérítőszerek
Az ideális fehér felület fényvisszaverődési spektruma minden látható hullámhossz-tartományban közel 100 %. Ez a mindennapi életünkben nem létezik. Különösen a 400 nm és 550 nm közötti hullámhossztartományban (kék-zöld) számos olyan mindennapi anyag, mint a papír, a textilszálak és a műanyagok, amelyeknek valójában fehérnek kellene lenniük, természetes összetevőik vagy előállításuk miatt az erős fehérítés ellenére is jelentős mennyiségű fényt nyelnek el. Ez többé-kevésbé kifejezett sárga vagy barna árnyalatot eredményez ezekben az anyagokban.
Az emberi szem a 400 nm és 700 nm közötti tartományt látja.
Az ultraibolya sugarak viszont láthatatlanok, és 100 nm és 400 nm között vannak.
Ennek ellensúlyozására gyakran használ nak optikai fehérítőket vagy úgynevezett fehérítőket. Ezeket a kémiai anyagokat arra használják, hogy a fehér termékeket, például mosószereket, fogkrémeket, textíliákat vagy papírt fehérebbnek tüntessék fel azáltal, hogy fluoreszcenciájuk révén növelik a fényvisszaverődést a 400 és 550 nm közötti tartományban. Ezt a hatást használják a jelzőszínek esetében is, hogy a színek világosabbnak tűnjenek.
Mi történik a fluoreszcencia során?
A fluoreszkáló anyagnak az a tulajdonsága, hogy elnyeli a napfény láthatatlan ultraibolya tartományából vagy a fluoreszkáló csövekből származó fényt, az energia egy részét elnyeli, és a nagyobbik részét látható tartományban lévő fényként bocsátja ki. A kibocsátás általában a kék vagy a zöld látható fénytartományban történik. Ez azt jelenti, hogy ebben a tartományban 100 % feletti visszaverődést mérnek, mivel az átalakult rész hozzáadódik a besugárzott fény visszaverődéséhez. Ez különösen a tárgy sárga tónusait vagy „szürke ködét” takarja el. A fluoreszcens hatásban a kibocsátott fény hullámhossza általában 400 és 550 nm között van, azaz a látható spektrum kék és zöld tartományában. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyek a vörös tartományban fluoreszkálnak.
A fluoreszcens minták színének méréséhez a gerjesztő fénynek ezért UV-komponenseket kell tartalmaznia. Ha a fluoreszcenciakomponenst szeretné meghatározni, két mérésre van szükség: egy mérésre a mérővillanás UV-komponensével és egy másikra UV-komponens nélkül.
A HunterLab Agera ( lásd fent) képes a fényforrás UV komponensét be- vagy kikapcsolni és kalibrálni. Ha az UV tartomány bekapcsolásakor 100 % feletti reflexiós értékeket mérnek, akkor a minta egyértelműen fluoreszkáló. Ha ezt az eredményt összehasonlítjuk a fényforrás UV-komponens nélküli méréssel, meghatározható a fluoreszcencia komponens.
Gyakorlati példa: Mérési módszer – Fehér ragasztó mérése a HunterLab Agera-val
Olvassa el a HunterLab NEWS aktuális magazinunkban, hogyan elemezték három különböző folyékony ragasztómintát fluoreszcencia-tartalmuk szempontjából egy laboratóriumi vizsgálat során. A magazinban további izgalmas cikkek is olvashatók a folyadékok és szilárd anyagok színmérése témakörében.
Töltse ki az alábbi két mezőt, és mi elküldjük Önnek a magazint PDF formátumban!